Manapság, amikor egy házat/lakást építenek, nagyon odafigyelnek a költségoptimalizálásra. Minden részen meg akarják fogni a költségeket. Sok időt fordítanak arra, hogy utánajárjanak, mik a legolcsóbb működőképes megoldások, amik 10 évig működnek.
Első lépésként beszéljünk a lakóparkokról, illetve a gyorsépítéssel készülő eladásra szánt ingatlanokról.
Itt az a cél, hogy szépen nézzen ki a végeredmény, de hogy a festék, vagy a csempe mögött mi van, az már nem annyira érdekes, egész addig amíg nem történik valami baj. Márpedig szokott.
A spórolás jelei hol vehetőek észre?
Alacsonyabb belmagasság.
Képzeld el, hogy egy 10 emeletes házban minden emeleten spórolsz 10centit. Az nem sok, de 11×10 centi az 1,1 méter, ennyivel kevesebb beton kell bele. Ennyivel kevesebb cső kell bele, stb…
Aztán van egy kevésbé látványos része a belmagasság csökkentésnek, ez az, amikor az aljzat magasságával spórolnak. Itt 2-5 centiről beszélünk, de 10 emeletnél ez is sok. Miről is van szó?
Amikor elkészül egy 10 emeletes ház beton szerkezete, akkor a különböző csöveket az aljzatban viszik el legtöbb esetben. Itt közlekedik a lefolyócső, ha ügyesek a tervezők, akkor csak 1-2 métert és csak a vékonyabb csövek. Itt találhatóak a villanyszereléshez szükséges csöveknek a 90%-a. Erre raknak pár centi hungarocellt, majd jön a padlófűtés, amit szintén beöntenek betonnal utána.
Ez kb. 15 centit vesz igénybe normál esetben. Néhol 17cm is szokott lenni annak érdekében, hogy elég vastag hungarocell réteg legyen a két beton között. Ez a hungarocell segít többek között abban, hogy a felettünk, vagy alattunk lakót kevésbé halljuk. És akkor jön a spórolás, hogy 15 helyett legyen csak 13 centi, vagy akár nagyon extrém esetben 10 centi is. Hogyan lehetséges ez? Nézzük a matekot. Egy átlag villanyszerelési cső külső átmérője 20mm, ezt le kell fogatni a betonra, az 22mm. De sajnos ez néhol keresztez egy másik csövet, ezt nem lehet elkerülni. Ilyenkor már 1-1 ponton 44mm a magasság. Emiatt általában 5cm-es hungarocellt tesznek fel. Erre általában egy vashálót tesznek, amire rákötözik a padlófűtés csövet. Ilyenkor már kb. 8 centinél járunk. Ilyenkor kellene még ráönteni egy 3-6cm-es esztrich betont. Majd jön a padlólap, ami 8-15mm vastag általában és kell alá majdnem 10mm csemperagasztó. Akkor adjuk össze 50+30+30+10+10=13cm Ez alá nem lehet lemenni. Látható tehát, hogy a 15cm a legoptimálisabb. A 3cm-es vékony esztrich beton könnyen megreped pl. Illetve ahol a villanyszerelési csövek felkanyarodnak az oldalfalakra, ott nagyon oda kell szorítani a csöveket a falhoz, hogy eltakarja a csempe. Emiatt a villanyszerelési csövekben lévő vezetékek nem áthúzhatóak. Azzal lehet még spórolni a magasságban, hogy vékonyabb villanyszerelési csöveket alkalmaznak, illetve nagy kerülőket tesznek a csővel, hogy tényleg ne legyen kereszteződés, de ekkor szintén nem áthúzható a vezeték. Miért érdekes ez? 100 csőből 1 esetben a betonozás előtt, vagy során megsérül a cső és a csőben levő vezeték. Elképzelhető, hogy erre a sérülésre már csak akkor jönnek rá, amikor beköltöztek a házba és kicsit párásabb az idő, lever az életvédelmi relé, elmegy az áram rosszabb esetben az egész lakásban. Ilyenkor megfelelő műszerrel kimérve kiderül, hogy megsérült a vezeték szigetelése és lehet felszedni pl. a nappali felét emiatt, mert nem áthúzható a vezeték.
2020 elmúlt, de még mindig sajnálják a pénzt a hőszivattyús központi fűtés/hűtés rendszerre.
Ehelyett radiátoros fűtés van és klíma előkészítés, de nem kell aggódni, mert 15 centi a hőszigetelés, szóval nem lesz meleg. Mikor az első lakásokat átadják, akkor látod, hogy fel van szerelve 200ból 20 lakásba a klíma. Aztán mikor már eladták az összes lakást, akkor 200ból 80ba. Aztán ha elmész az élület felé 3 év múlva, 200ból 170be. És ez nem a globális felmelegedés, hanem tényleg melegek a lakások, de mennyit spóroltak a kivitelezők. Olyat is láttunk már, hogy alul méretezték a hőszivattyús rendszert és 5 évvel az átadás után már nagy nyári melegben a legfelső szintre nem jutott elég hideg víz a hűtéshez. Erre nem volt más megoldás, minthogy a fenti lakók beszereltettek pluszba split klímákat.
Padlófűtés a mellékhelyiségekben, de a többi helyiségben mennyezet hűtés/fűtés.
Itt megspórolták a csövek felét. A mennyezet fűtés a gyakorlatban kifűti a lakást, attól nem kell tartani, de a talpad attól még fázni fog, a fejed meg fájni. Persze a fizikát nem lehet meghazudtolni, tehát a meleg felfelé terjed, vagyis mivel fentről fűtűnk, lefelé nem nagyon megy a meleg, emiatt lehet, hogy a földön mikor játszik a gyerkőc, akkor fázik, de mi meg állva melegnek érezzük a helyiséget.
Hagyományos termosztátos fűtés/hűtés minden helyiségben.
Ezek a régi, nem túl szép, páratartalmat nem mérő termosztátok szintén költségcsökkentési célból vannak. Ha rendes okos rendszer lenne, akkor nem ezekkel mérnék a hőmérsékletet.
Legolcsóbb kapcsoló, konnektor
Ez inkább már csak a hozzáértőknek tűnik fel, illetve 5-6 év után a felhasználónak is, hogy a gyakran használt konnektorok, amibe a porszívót dugjuk például használat közben kezdenek szétesni, elszíneződni, esetleg meglazul a belsőjük.
Kis méretű biztosíték tábla
Egy kisebb lakásban is szükséges, hogy szeparáljuk a különböző helyiségeket és kellően sok áramkört építsünk be a későbbi bővíthetőség érdekében. Minden elosztóban van egy életvédelmi relé, ami már kötelező, és ezen kívül általában 6-8 biztosíték van. Ez 40 négyzetméter esetén még akár elég is lehet, de ahol van 3 szoba, 2 fürdőszoba, elektromos főzőlap, sütő, mosógép, mosogatógép, oda ez már kevés. Elmondható, hogy egy 80 négyzetméteres lakásba legalább 12 biztosíték van az életvédelmi relé mellett és van még szabad hely az elosztóban további bővítés gyanánt.
Nincs okosotthon elosztó szekrény
Amikor megkérdezzük az eladótól, hogy hol van az okos otthon elosztó szekrény, akkor értetlenül néz ránk. Ehhez nem kell, hangzik a válasz, ez már annyira modern. Van egy ilyen központ, ami úgy néz ki, mint egy TV-hez adott szolgáltatói Set-top box, amit elrejtenek valahol az előszoba bútorban, a többi meg működik magától.
Nincs rendes wifi hálózat
Egy 100 négyzetméteres lakásba már nem elég 1 szolgáltatói router, hogy mindenhol legyen stabil wifi. Főleg, ha a szolgáltatói router a bejárati ajtónál van és több, mint 10 méteres távolságot kellene megtennie a wifi jelnek. Ilyen esetben 1-2 wifi szórót szoktak felszerelni a profibbak, egyenletesen elosztva a lakásban. Ez egy 100 milliós lakásban elenyésző költség.
Nincs dokumentáció
Amikor rákérdezünk, hogy milyen dokumentáció van az okos otthonról, akkor széttárják a karjukat. Esetleg adnak 1 rövid leírást pár oldalban, hogy melyik biztosíték mit kapcsol, vagy hogyan működik a termosztát. Érintésvédelmi mérés nem volt valószínűleg, szigetelési ellenállás mérés az összes kábelen, szintén nem volt elvégezve 99%ban. Ha lett volna, akkor lenne róla rendes jegyzőkönyv lepecsételve.
Cikkünk folytatódik.