Először is tisztázzuk, mit jelent a vegyes fűtési rendszer. Mivel az energiaárak elszabadultak, ezért aki csak teheti igyekszik gáz, illetve elektromos fűtést használni a házában. Sokan használnak napkollektort is. Közületeknél lehetséges még geotermikus, távhő és egyéb alternatíva.
Először beszéljünk a lakossági oldalról.
Van egy házam, gázkazánnal és villanybojlerrel.
Ez egy átlagos magyar háztartás. A gázkazán nyílt égésterű és a villanybojler hagyományos „tekerős”, vagyis beállítok rajta egy hőmérsékletet és ki-be kapcsol.
Ha elhatároztad, hogy itt a felújítás ideje, akkor akár össze lehet vonni a gázt a villannyal. Erre jó a Loxone rendszer.
Kell venni egy olyan gázkazánt, amit a Loxone rendszerrel lehet vezérelni, és tud külső tartályba melegvizet termelni. Venni kell egy külső tartályt, (ami a bojler lesz) amibe elektromos fűtőpatront kell tenni. A Loxone rendszer képes mérni a gáz, illetve villanyfogyasztást a házban. Természetesen ehhez szükséges kiegészítő modul a gázórára, illetve egy-két elektromos almérő. Ha a gázfogyasztás kezdi elérni a havi keretet, akkor villannyal is lehet fűteni a tárolót. Persze ez kicsit lassabb, de tudjuk, hogy a gáz „túlfogyasztás” többe kerül. A tartály hőmérsékletét is lehet szabályozni, amivel szintén energiát lehet megtakarítani. Például, ha egy család jól megszokott ritmus szerint él, pl. hétfő-péntekig 6kor kelnek, 7kor indulnak iskolába, munkába, 14 órakor érnek haza és 22 órakor fekszenek aludni, akkor abban az időben, amikor nincsenek otthon nem szükséges 60-70 fokos vizet tárolni a tartályban.
Ez talán a legegyszerűbb vegyes rendszer. Itt még nem lehet akkorát spórolni, sok esetben nem lehetséges megoldani, hogy a bojlert áthelyezzék gázkazán mellé. Sok esetben nem akarnak olyan gázkazánt venni, ami maximum 100ezer forinttal drágább csak a Loxone miatt.
Nézzünk egy másik esetet.
Gázkazán és split klíma H tarifával.
Amikor a gáz árát nagyon felemelték, sok háztartás nem kis költséggel elkezdte a H tarifás villanyórák felszerelését. Minden nagyobb helyiségbe tettek egy Split klímát, vagy ha volt már fent korábban, lecserélték korszerűbbre.
Minden klímához van 1 távirányító, amit össze vissza nyomkodnak, oda kell menni, megkeresni, mire van beállítva, nem ért hozzá a családtag, elnyomogatja, stb. Jobb esetben van wifi-s alkalmazás és a családapa ránéz és lekapcsolja, hogy ne menjen feleslegesen. Ez nem okos rendszer és nem spórol az energiával.
Mi lenne a lényeg?
A ma kapható legtöbb klímához létezik Loxone illesztő modul, amivel okos rendszerbe be lehet vonni. Itt egyértelműen, átláthatóan lehet követni, mit csinálnak a klímák. A gázkazán vezérlését is át lehet venni Loxone-nal. Ha csak a hagyományos termosztátot le tudjuk cserélni Loxone hőmérséklet mérésre, már akkor is tudunk nyerni a költségeken. A Loxone ugyanis öntanuló PID algoritmus segítségével nem csak ki-be kapcsolgatja a fűtést, hanem precízebben szabályoz.
Természetesen itt is lehetséges a fogyasztások mérése és ennek alapján előnybe helyezni az elektromos fűtést. Például lehet, hogy gázzal 20 fokra temperálunk télen egy lakást és a klímákkal 23 fokra fűtünk, de ha fogy a gázkeret, akkor lehet 18 fokra levenni a gáz temperálási hőmérsékletet. Persze ezt a Loxone automatikusan megcsinálja helyettünk.
Jöjjön egy még inkább 21. századi rendszer, gázkazán és hőszivattyú.
A Loxone rendszer itt éri meg igazán.
A hőszivattyúk jó hatékonysággal akkor működnek, ha a külső hőmérséklet 0°C felett van. Persze azt írják rá, hogy -15°C-ig, vagy -20°C-ig működik, de akkor már „tekeri” a villanyórát rendesen. Szóval az ilyen rendszerek általában úgy működnek, hogy van 2 tartály. Az egyiket puffertartálynak hívjuk, a másikat HMV tartálynak. Ha csak a gépészeken múlik, akkor a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldást választják, amihez nem kell nagy vezérlés. Persze ilyenkor az energiapazarlás nem kicsi. Azt mondják, hogy a gáz csinálja a HMV-t kizárólag és a hőszivattyú meg a hűtés/fűtést.
Persze biztonsági okokból, ha valamelyik rendszer megadná magát, beépítenek elkerülő ágakat, meg összeillesztik a két rendszert, de golyóscsapokkal, amiket kézzel kell eltekerni, ha baj van. Ezzel spórolnak nagyságrendileg 5-600ezer forintot, amit a következő 8-10 évben kifizet az ügyfél energiaszámla formájában.
Hogyan lehetne okosítani a rendszeren?
A golyóscsapokat ki kell váltani váltószelepekre, amiket a Loxone kapcsolgat ki-be.
Mérjük a külső hőmérsékletet, és ha 0 fok alá esik, akkor fokozatosan elkezdjük a gázkazánt használni és ráfűteni a puffer tartályra, hogy a hőszivattyú ne dolgozzon annyit. Tavasszal, ősszel a hőszivattyú sokkal hatékonyabban termeli meg a használati melegvizet, ilyenkor nem kell a gázt használni. Persze a fogyasztás optimalizálás miatt bármikor be tudjuk a gázkazánt is kapcsolni. Az összes fűtött/hűtött helyiségnek a hőmérsékletét és hűtött esetén a páratartalmát is mérni kell. Minden helyiséget külön kell szabályozni. Pl egy fürdőszobában jobb, ha 2-3 fokkal melegebb van, viszont aludni meg általában 2-3 fokkal hidegebb helyiségben komfortosabb. Ilyen modern rendszereknél a Loxone öntanuló PID szabályzása nagyon sokat tud fogni az energiaárakon.
Mivel a tartályok hőmérséklete mérve van, nagyon precízen lehet tartani a kiszámolt előremenő víz hőmérsékletét.
A Loxone rendszer támogatja a takarék, vagy eco üzemmódot. Vagyis, ha elutazunk telelni, vagy nyaralni és átállítjuk a házat ilyen üzemmódba, akkor automatikusan egy előre beállított hőmérsékleti értékre ugrik a rendszert. Ez általában 2-3 fokkal alacsonyabb, mint általában. Így takarékoskodik nekünk. A sípálya tetején pedig, ha van mobilnet, átállítjuk újra normál üzemmódra és 1 nap múlva, mikor visszaérkezünk már ugyanaz a kellemes hőmérséklet fogad minket, mint mikor elmentünk.
Közületi vegyes rendszerek.
Itt még inkább megéri okosítani, hiszen a lakossági árakhoz képest akár 10x annyit elkérnek a gázért, villanyért, de a távhőért is.
Nagyon fontos, hogy jó vezérlőegység fogja át a rendszert, ami minél több paramétert lásson.
Az első hiba, amit itt elkövetnek, hogy nem akarnak helyiség hőmérsékleteket mérni és az alapján szabályozni a fűtés/hűtési rendszereket.
Miért nem?
Mert az macerás. Akár több száz méter kábelt is el kell vezetni az épületben, kisebb alelosztókat kellene felszerelni, ahol a hőmérséklet mérési adatokat összegzi egy egység. Ez sok munkával jár. Sokkal egyszerűbb a gépházban mérni az előremenő víz és a visszatérő víz hőmérsékletét. Itt található a vezérlőszekrény, nem kell sokat kábelezni és még nagyon szépnek se kell lennie a kábelezésnek, mert a gépészeti helyiségbe csak szakemberek mennek be.
Mi lesz az eredmény?
Kísérletezés, túlfűtés, túlhűtés, magas energiaszámla.
Mit kínál a Loxone rendszer?
A Loxone rendszer az ipari vezérlőrendszereknél olcsóbb, van amelyiknél sokkal olcsóbb. Könnyebb telepíteni, programozni. PID vezérlést használ és öntanuló algoritmussal rendelkezik.
Mit jelent ez?
Például, ha radiátoros fűtés rendszer van egy irodában, ahol 8-17ig dolgoznak és 22°C az ideális hőmérséklet, akkor a rendszer tudja, hogy éjszaka akár 18 fok is elég, de reggel 7kor el kell indulnia a fűtésnek, hogy mire megérkeznek a dolgozók, már 22°C legyen. Délután viszont már 16 órakor lekapcsol a rendszer, mert a helyiség annyira bemelegszik, hogy felesleges tovább fűteni. Látható tehát, hogy óriási a megtakarítás egy hagyományos termosztáthoz képest, ami 8kor bekapcsol, 17órakor kikapcsol.
Közületi rendszerek esetén több elektromos almérőt lehet telepíteni, hogy nyomon lehessen követni, hol mennyi energiát használnak az épületek.
Ennek megfelelően lehet gazdálkodni például a napelem energiájával.
Ha süt a nap, bemelegszenek az irodák, de mégis el kéne használni a napelem energiáját, akkor lehetséges, hogy egy puffer tartályt kicsit túlfűtünk, vagy egy HMV tárolót legionella programra kapcsolunk. Esetleg elindítunk egy autótöltést.