Hogyan lehet hatékonyan gazdálkodni az egyre dráguló energiával?
Rengeteg ötlettel és tippel tudunk szolgálni, mi az, amit gépészetileg/okos otthon rendszer kiépítéssel, illetve meglévő rendszer programozással lehetne javítani a házadon, lakásodon. Több, mint 60 házban jártunk már, ahol láttuk, milyen gépészeti és szabályzási módszereket alkalmaznak eredményesen, vagy gazdaságtalanul. Sok tanulságot leszűrtünk és átlátjuk, mire van szükséged.
Sokan azt hiszik, hogy értenek az okos otthon programozásához és megcsinálják a programozást pár óra alatt, szépen világítanak a lámpák, kapcsolnak a mozgásérzékelők, mennek a zsalúziák. De ezzel még nem spóroltunk semmit. Ahhoz, hogy spórolni tudjunk, érteni kell a teljes lakás rendszeréhez gépészetileg és villamosan is. Sok mindent össze kell hangolni. Az is lehet, hogy a rendszerben néhány elemet ki kell cserélni. Sok programozó ki se megy a helyszínre megnézni, hogy mit programoz ő valójában, csak tervek, információs dokumentumok és vevői email-ek alapján próbálkoznak. Ez így nem működik. Szükséges konzultálni több szakmának is annak érdekében, hogy a legoptimálisabb rendszer álljon össze. Lehetséges, hogy egy nagyjából jól működő rendszerbe pl. plusz gépészeti egység beépítésével és programozásával 10% energiaköltséget lehet spórolni. Lehetséges, hogy egy tároló hőmérsékletének optimalizálásával 10%-ot lehet spórolni. Lehetséges, hogy a hőszivattyú vezérlésének átvételével 10%-ot lehetne spórolni és még sorolhatnánk.
Természetesen az a legjobb, ha még nem kezdtél el építkezni és szabad kezünk van annak érdekében, hogy a legjobb eszközöket és megoldásokat válasszuk ki számodra.
Gyakorlati példa
Sokan bedőlnek a különböző marketinges dumának, hogy ez a hőszivattyú azért jó mert… a másik meg azért… De közben nem lehet rendesen vezérelni, nem elég energiahatékony. Lehet, hogy akciós és most spórolsz vele 400ezer forintot, de a következő 3 évben ezt kifizeted villanyszámla formájában.
A hőszivattyút pl. minél kisebb előremenő víz hőmérséklettel érdemes üzemeltetni télen, nyáron pedig fordítva. Mit is jelent ez egy átlagember számára? Télen 30-35 fokos melegvízzel érdemes fűteni egy padlófűtéses lakást. Nyáron 18-20 fokos vízzel érdemes hűteni egy lakást mennyezethűtés esetén. De ha rosszul van méretezve egy rendszer, akkor télen 4-5 fokkal magasabb előremenő vízzel kell dolgozni, hogy ne fagyj meg, nyáron pedig 3-4 fokkal hidegebb vízzel. Miért baj ez? Minden egyes fok, amit meg tudunk spórolni akár hűtésnél, akár fűtésnél százalékosan kimutatható megtakarítást jelent. Hogyan lehet beállítani a hőszivattyú működési hőmérsékletét? Erre több megoldás is létezik. A legegyszerűbb, hogy a gépész beállít valamit hasraütésszerűen és jóleszazúgy. Az ügyfél nem ért hozzá, csak fizeti a sok számlát és nem érti, hol spórolt a hőszivattyúval. Következő megoldás, hogy az ügyfélre bízzák. De szegény meg nem ért hozzá, nincs ideje minden nap nézni az időjárás előrejelzés és tekergetni, nyomogatni. A harmadik megoldás, hogy a hőszivattyú egy külső hőmérséklet érzékelővel eldönti, hogy mit kell tennie. (Persze azt nem tudja, hogy holnap milyen idő lesz.) Ez már sokkal jobb, de még így is előfordulhat, hogy a hőszivattyú arra törekszik, hogy biztonságosan működjön. Ez is okozhat néha nehézséget. A legjobb az, ha az okos otthon rendszer dönti el, mekkora előremenő víz hőmérsékletre van szükség és ezt a hőszivattyú felé tudja is közölni. Pl. A hőszivattyú nem tudja, hogy elutazunk 2 hétre. Kint -5 fok van, ennek megfelelően 38 fokos vizet termel, de feleslegesen, mert nem kell 23 fokra fűteni a lakást, elég 19 fok tartalék hőmérséklet. Az okosotthon viszont tudja, hogy tartalék üzemmód van és ennek megfelelően lecsavarja a hőszivattyú teljesítményét.
A mai energiaárak mellett elterjedt a vegyes rendszerek használata. Vagyis van egy hőszivattyú, ami nyáron hűt, télen fűt, de mellette van egy gázkazán is, ami a melegvizet készíti, vagy télen a nagy hidegben rásegít a hőszivattyúra. Ehhez léteznek mindenféle gépészeti vezérlőpanelek, amiket a gépészek előszeretettel ajánlanak. Miért? Mert anyagi érdekük fűződik hozzá. Szerintük pofonegyszerű és megbízható, de ha kihívod 2 év múlva, hogy állítson rajta, akkor vakarja a fejét, mert a 20 fős cégben 1 ember ért hozzá az meg szabin van épp… Semmilyen információt nem közvetít magáról ez a rendszer.
Sok helyen napkollektoros rendszer működik, ami rásegít a melegvíz termelésre, de ezt is egy külön vezérlőpanel kezeli, amihez megint csak oda kell menni, nyomogatni és nem tudjuk, hogy tényleg hatékonyan működik-e.
Ezeket a rendszereket csakis egy okos otthon tudja összefogni normálisan, átláthatóan. Itt is fontos a gázkazán kiválasztása, hogy lehessen külsőleg vezérelni, beállítani hány fokos legyen az előremenő víz hőmérséklete, ki-be lehessen könnyedén kapcsolni, a HMV hőmérsékletét is külön lehessen szabályozni, stb. A gépészt ez sokszor nem érdekli. Neki az a fontos, hogy eladja azt a kazánt neked, amin neki a legnagyobb haszna van. Azt a kazánt, ami kibírja a garanciaidőt.
Van, aki megvesz egy gázkazánt, amit aztán nem lehet optimálisan beállítani csak kézzel. A szegény felhasználó meg megőrül, hogy ha 5 fokot változik kint a hőmérséklet, akkor megint tekergethet rajta. Vagy fizeti a vaskos számlát. A külső hőmérséklet érzékelő se minden esetben biztosíték arra, hogy jól fog működni a kazán, mert lehet, hogy olyan helyre szerelik, ahol süti a nap. Illetve lehet, hogy túl drasztikusan avatkozik be a rendszer a külső hőmérséklet alapján és azért nem fog gazdaságosan működni.
Az okos otthon lényege, hogy minden 1 rendszert alkosson, mindent lehessen állítani, megfigyelni, statisztikázni. És ami még fontosabb, távolról rá lehessen nézni egyszerűen a rendszerre. Így sok hibát meg lehet állapítani anélkül, hogy feleslegesen kimennénk a helyszínre. Mondok egy egyszerű példát. Nyár van, ügyfél panaszkodik, hogy meleg van a házban. Ránézünk távolról és azt látjuk, hogy túl meleg az előremenő víz hőmérséklete. Szóval a hiba a hőszivattyúnál van. Mivel nem kötötték össze a Loxone rendszerrel, mert sajnálták rá a pénzt, most oda kell menni a készülékhez és kézzel állítani rajta.
A gépészek néha 20 évvel ezelőtti technológiai megoldásokkal próbálkoznak kisebb nagyobb sikerrel.
A nem megfelelő méretezéssel is komoly problémák vannak.
Még mindig vannak olyan gépészek és villanyászok is, akik tervezés nélkül hasraütés szerűen építenek ki rendszereket, aztán csodálkozik az ügyfél, hogy miért kétszer annyi a számlája, mint a szomszédnak. Mert a szomszéd nem sajnálta a pénzt, hogy rendes tervek készüljenek a házról gépészetileg, villamos részről és okos otthon részről is.
És persze most, hogy hozzá kéne nyúlni a rendszerhez, nem vállalja senki az energia optimalizálást, mert nem látják át a működést. Elölről kellene kezdeni az egészet.
A napelem rendszer hatékonyságának növelése is lehetséges okos otthon rendszerrel. A legelterjedtebb napelemrendszereket valamilyen módon lehet figyelni Loxone rendszerrel és amikor a termelés meghaladja a jelenlegi fogyasztást, lehet optimalizálni a ház fogyasztását.
Persze itt is sokan elkövetik azt a hibát, hogy olyan invertert vásárolnak, ami olcsó, nem veszik meg hozzá a kiegészítő modulokat, stb… Attól, hogy van wifis alkalmazás hozzá, vagy interneten keresztül lehet nézni a termelési adatokat, attól még nem biztos, hogy okos otthon rendszerbe bevonható.
A másik kedvenc, mikor azt mondják, hogy ha kisüt a nap, akkor automatikusan el tudjuk indítani a mosógépet, szárítógépet, mosogatógépet, stb… Még jó, hogy a vasalót nem indítjuk el, vagy a hajszárítót. Ha van valakinek egy régi mosógépe, szárítógépe ami még olyan, hogy rendes gombok vannak rajta, meg ilyen tekerő, amivel a programot be kell állítani, akkor semmi probléma. De ezeket a modernebb gépeket nem olyan egyszerű elindítani távolról. Nem mindegyik típus támogatja a távoli indítást. Még ha van saját applikációja, balesetvédelmi és egyéb okokból nem biztos, hogy el lehet elindítani csak akkor, ha helyben megnyomnak rajta 1 gombot. Meg attól, hogy van 1 applikációja azt nem biztos, hogy az okos otthon el tudja indítani. Egyelőre még csak bizonyos márkák rendelkeznek olyan távoli indítási lehetőséggel, amit okos otthon rendszerbe be lehet vonni.
A végére a slusszpoén: mi van, ha 3 nap borús idő van, akkor nem mosunk?
Légtechnika, avagy szellőztető rendszerek
Sokan a szellőztetőknél is csak az árat figyelik, nem azt, hogy milyen képességekkel van felvértezve a rendszer. A jó szellőztető rendszer összeköthető az okos rendszerrel, vagyis egy kézben tudjuk tartani a szellőztetést az egész házzal. Miért jó ezt? Ha elmegyek otthonról, vagy ha buli van és sokkal többen vannak a házban, akkor változtatni kell a szellőztető teljesítményén. Ezen kívül, ha bent nagyobb a páratartalom, akkor általában a szellőztető bekapcsolásával ez csökkenthető. Itt jegyezném meg, hogy valamivel drágábban, de lehet kapni olyan légkezelőket is, amik képesek a levegő páratartalmát érdemben megváltoztatni.
Ismét térjünk vissza költséghatékonysághoz. Az egyik ügyfélnek beszereltek 3db szellőztetőt, nem a legolcsóbbik márkából. Viszont arra nem gondoltak, hogy ezt jó lenne az okos otthonba bekötni, mert akkor nem kell 3 vezérlőt vásárolni és 3 helyen állítani a rendszeren. Az ügyfél tudta, hogy okosháza lesz, az építő cég is tudta. De nekik biztos megérte ez a 3 drága készülék felszerelése. Fél év után jött a kérdés, hogy hogyan lehetne bekötni az okos otthonba. Több napos utánajárással kiderült, hogy 1millió forintos illesztőegységet kell vásárolni ehhez és majd szakemberrel beüzemeltetni, ami szintén nem kis költség. Más légkezelő, hasonló paraméterekkel alapból is tud okosotthonnal kommunikálni, illetve egy olcsó kiegészítőkártyával megoldható a dolog.
Mire lehet akkor valóban elhasználni a plusz energiát?
- Melegvíztároló túlfűtése fűtőpatronnal
- Puffer tároló túlfűtése
- Medence túlfűtés
- Jakuzzi túlfűtés
- Szauna fűtés
- Autó töltés
- Törölközőszárító indítása