Az előző cikkben beszéltünk arról, hogy mennyi energiát lehet spórolni egy 40-50 éves rendszer esetében. Most egy kicsit előrébb ugrunk az időben.
Ma már egyre több cég igyekszik energetikai korszerűsítésre. Ezért sok épület tetején ott vannak a napelemek, napkollektorok, valamint hőszivattyús fűtés/hűtés rendszerek vannak.
A napkollektorral a használati melegvíz előállítás költségét igyekeznek csökkenteni, a hőszivattyúval pedig a napelem által megtermelt energiát igyekeznek helyben elhasználni. Sok cég olyan szolgáltatói szerződéssel rendelkezik, hogy a napelem nem termelhet vissza, szóval gondoskodni kell róla, hogy helyben legyen elhasználva az energia.
Mik a buktatók?
Vannak kiírva pályázatok energetikai korszerűsítésre.
A pályázatot megnyeri a céged és néhány cég közül választhatsz, ki legyen a kivitelező, aki komplett megoldást ad. Neked, mint megrendelőnek szinte semmilyen beleszólásod sincs abba, milyen készülékek kerülnek beszerelésre. Emiatt lehetséges, hogy olyan napelem inverter kerül a projectbe, aminek bár van internetes elérhetősége, de mégse lehet összekötni az okos otthon rendszerrel, vagy szükséges hozzá egy kiegészítő modul.
A napkollektorhoz is eladnak egy vezérlő rendszert, de ehhez általában semmilyen applikáció nincs, se kijelző, semmi. Egy „doboz” vezérli a rendszert, vagy jól, vagy kevésbé jól, de átláthatatlanul.
Hőszivattyú közületi megoldásban ritkán áll egyedül, általában 2-4-8 stb… dolgozik együtt a biztonság és az energetikai igények kielégítése érdekében.
Ezekhez is a forgalmazó, ahogy már korábban beszéltünk elad egy drága vezérlőt.
Az is lehetséges, hogy 2, vagy több gépház van, ahol különállóan működnek rendszerek és nem lehetséges egységesen átlátni.
Rossz megközelítéssel vezérlik a fűtés/hűtés rendszert. Az előremenő és a visszatérő víz hőmérséklete alapján akarnak levonni következtetésket. De attól még, hogy 45°C az előremenő és 38°C a visszatérő nem tudom, hogy hány fok van a helyiségben. Arról nem beszélve, hogy ha hagyományos thermofejeket használnak és azokat össze-vissza csavargatják, akkor az előremenő és a visszatérő víz hőmérséklete folyamatosan változik, így nem lesz jó a szabályzás. Nézzünk egy másik példát. Lehetséges, hogy tervezési hiba miatt egy épület egy részében magasabb a hőmérséklet télen. Talán a szerver szoba melegíti, vagy más okból. Ha nem mérjük az adott helyiség hőmérsékletét, akkor az előremenő és visszajövő hőmérsékletből nem biztos, hogy pontos szabályzást érünk el.
Egy-egy ilyen nagyobb projektet 7-8 hónapig kiviteleznek, majd jön a tél és gyorsan beüzemelik, hogy legyen melegvíz, meg fűtés aztán mivel ők már felvették a pénz nagy részét, hátradőlnek, vagy belekezdenek a következő projektbe és már nem akarnak kijönni megnézni, ha valami probléma van. A dokumentumokat, amik a rendszered működését írják le, nem akarják odaadni. Jó lesz az, bízzon bennünk, van rá 1 év garancia. Igen, csak 1 hónap mire kijönnek, hümmögnek, állítanak valamit, aztán legközelebb megint 1 hónap múlva jönnek ki és mire észreveszed már nincs is garancia. Ha sikerül kisajtolni belőlük valami dokumentációt, akkor az felületes, nem teljesen írja le a rendszert. A tervek, ami alapján dolgoztak, nem pontosak. Néha nem olyan szivattyút vagy szelepet tesznek be, mint a terven, mert az nincs raktáron, vagy van annál olcsóbb is, de ezt már nem vezetik rá a tervre, mert az plusz pénz lenne nekik. A programozó nem jön ki a helyszínre, csak tervrajzok alapján dolgozik. Ha reggel 8kor felhívod, fel sem veszi, mert 9-ig alaszik.
Szóval rengeteg probléma van az ilyen rendszerekkel és a beüzemelőikkel.
Egyik ügyfelünknél egy 80-as években készült gépházat korszerűsítettek. Korábban mi már felokosítottuk, Loxone-nal vezéreltük a fűtést, melegvíz készítést és kisebb gépészeti módosításokkal, de viszonylag gazdaságosan lehetett üzemeltetni egy olyan rendszert, amiben régi nagy szivattyúk voltak, hőszigeteletlen vastag csövek mentek mindenhol, stb…
Most nyertek egy pályázatot, szétverték a teljes gépészeti teret, lekötötték a Loxone rendszert. Tettek új, jól szigetelt tartályokat, önszabályzós szivattyúkat, elektromos keverőszelepeket, leszigetelték a csöveket, osztógyűjtőt, szóval a gépházon belül mindent megtettek látszólag, hogy 21. századi fűtési rendszert építsenek ki. 1 nagy vezérlőszekrényt helyeztek üzembe, amit az ügyfél távolról is lát majd applikációval, de…
És akkor most jön a feketeleves:
Maradt mindenhol a régi nagy vasradiátoros fűtés, ami nem szabályozható semmilyen módon, nem lehet elzárni a radiátorok nagy részét, a csövek nyomvonala és keresztmetszete meghatározza, hogy melyik helyiség lesz melegebb, melyik nem.
A megrendelő nem tud szinte semmibe beavatkozni, mert annyira bonyolult és átláthatatlan a rendszer, amit felépítettek.
Ősszel átadták a rendszert, a fűtési szezon kezdetén, de 2 hónap múlva sem foglalkoztak érdemben a rendszer finomhangolásával, nem kaptak dokumentumokat, nem foglalkoztak velük. A hibajelzés és a reagálás ideje több hét. Mivel nincs helyiségenkénti hőmérséklet mérés, csak előremenő és visszatérő víz hőmérsékletre szabályoznak, ezért jelentős a túlfűtés.
Előző télen, amikor még a Loxone irányított, akkor egész jól sikerült tartani a 18-20 fokos hőmérsékletet (ennyit kért a megrendelő), most 22-24 fokok vannak és nem tudnak mit kezdeni vele. Ez kb. 10-15% energiapazarlás. Ami még érdekesség, hogy tavaly jól látszik a statisztikákból, hogy szinte alig volt kiugrás a hőmérsékletekben, szép egyenes volt a diagram, most az új rendszer folyamatosan hullámzik. Ez is energiapazarlás. A megrendelő nagyon sajnálja, hogy milliókért kapott egy új „okos” rendszert, ami butább lett, mint a Loxone és havonta több milliós veszteséget termel.
Miért Loxone?
- Mert szabadon programozható.
- Távolról bármikor rá lehet nézni és meg lehet jó közelítéssel találni a hibákat.
- Több gépházat is össze tud fogni.
- Modbus, KNX, RS-485, stb… technikák segítségével tud kommunikálni a különböző hőszivattyúkkal, inverterekkel.
- Lehet statisztikai adatokat elmenteni, amiket visszanézve lehet elemezni az épületet, hogy min lehetne változtatni.
- Helyiség hőmérsékletek mérése lehetséges, akár 100 méter távolságban is.
- Fűtési körök szabályozása hőmérséklet/időprogram alapján.
- Szivattyúk vezérlése.
- Szelepek vezérlése.
- Hétvégi/Éjszakai fűtés optimalizálás.
- Jelenlét alapján történő szabályozás.
- Kazánok indítása/leállítása.
- HMV cirkuláció ütemezése.
- HMV hőmérséklet optimalizáció.
- Legionella védelem.
- Napelem rendszer energia felhasználásának optimalizálása.
- Fogyasztásmérők adatainak gyűjtése, nyomon követhetősége.
- Hőmennyiségmérők adatainak gyűjtése, nyomon követhetősége.
- A felhasználó könnyen átlátja a rendszerét és be is tud avatkozni, ha szeretne.
- A legelterjedtebb rendszer Magyarországon.
- Nem csak egy kivitelező foglalkozik vele.
- Rugalmasan bővíthető.
- Alapvetően vezetékes rendszer, de kiegészíthető vezeték nélküli eszközökkel.
- Könnyen konfigurálható.
- Tervező mérnökök ismerik, jó terveket tudnak készíteni hozzá.
- Megvan a megfelelő háttértámogatás, az eszközök sok éven keresztül elérhetőek.
- Folyamatosan fejlesztik a software-t.
- Nem egy kínai szerveren keresztül éred el távolról, hanem közvetlenül.
- KNX eszközökkel kompatibilis.
- A teljes telephelyet felügyelni tudja, minden részterületre oda tud figyelni.
- Újabb és újabb kiegészítők készülnek hozzá, melyek lassan már mindent lefednek, ami a piacon elérhető.
- Ha úgy döntessz, hogy te magad is bele akarsz nyúlni a programba, akkor van erre lehetőséged.
Következő cikkünkben adunk néhány tippet, amit érdemes átgondolni, ha új irodaházat, gyárat, vagy sportcsarnokot építünk.