Előző cikkünkben beszéltünk arról, miért nem jó az, ha gyári vezérlőket használunk 1-1 gépészeti vezérlés megvalósítására.
Most beszéljünk arról először, hogy mit lehet kezdeni egy 1970-es évekbeli fűtési rendszerrel.
Elképzelhető, hogy relatív kis beruházással is lehet komoly energiamegtakarítást elérni. Például régen divat volt nagy méretű HMV tartályokat alkalmazni és folyamatosan 60 fok felett tartani a hőmérsékletet, a legionella miatt. Ezek a tartályok azonban nem jól hőszigeteltek, rengeteg a hőveszteségük és sokszor feleslegesen nagyok. Kisebb, korszerűbb tartályokat érdemes alkalmazni, 40-45 fokos vízzel. A legionella programot az okos rendszer megcsinálja amikor kell. A keringető szivattyúkat is érdemes lehet lecserélni. A régi 3 fázisú 1500W-os szivattyúkat a gyakorlatban ki lehet váltani olyan szivattyúval, ami 50-500W között folyamatosan szabályozza magát az igényeknek megfelelően. Ahol még régi nagy radiátoros rendszer van a fűtési előremenő hőmérséklet csökkentésével is sokat lehet spórolni, főleg az átmeneti időszakban amikor +5°C van kint.
Elképzelhető, hogy le lehet szakaszolni az épületet szelepekkel. Ilyenkor lehetséges, hogy helyi hőmérséklet mérés alapján csak akkor fűtünk egy épületrészt, ha ott tényleg szükséges.
A régi gépészeti vezérlők még abban a korban készültek, amikor szinte ingyen volt az energia. Mivel akkoriban a megbízhatóság és az egyszerűség volt a cél ezért ezek úgynevezett egyszerű On-Off rendszerek. Ez azt jelenti, hogy ha kell energia, akkor bekapcsol, ha nem, akkor ki. Emiatt pazarlóan bánnak a hőmérsékleti viszonyokkal. Elképzelhető, hogy analóg kapcsolóórával működnek, ami a hét minden napján pl. 8-16óráig fűt, miközben szombat vasárnap nincs munkavégzés. A HMV-t folyamatosan keringtetik hasonló okok miatt. A kazánok üzemeltetése is megér pár mondatot. Sok kazán éjjel-nappal megy, napjában 50 szer kapcsol ki be. Ez jelentősen lerövidíti az élettartamát. A felfűtési veszteség is nagyobb ilyenkor. A Loxone rendszer viszont figyeli, mikor kell energia, akkor indítja a kazánt, szivattyúkat. PID algoritmussal dolgozik, ezért nincs túlfűtés, a rendszer öntanuló mechanizmusa igyekszik a lehető legkisebb energiabefektetéssel fűteni.
Hogyan lehet észrevenni, ha pazarlom az energiát?
Bemegyek egy épület zárt gépészeti terébe és azt tapasztalom, hogy télen a legnagyobb hidegben +40°C van a helyiségben. Még rosszabb, ha nem is zárt a helyiség, engedem ki a szabadba a sok meleget és még így is 30°C van a helyiségben. Ez az energia nem jó helyen van hasznosítva. Nyáron hasonló a helyzet, a melegvíz termelés miatt 40-45°C van a gépészeti helyiségben.
Persze nem csak a fűtés vezérlésével lehet spórolni.
Nézzünk más területeket is:
Lámpák lekapcsolása, ha nincs mozgás.
Sok munkahelyen problémát okoz a lámpák le nem kapcsolása. Ez érinti a mellékhelyiségeket, folyosókat és akár az irodákat is. Nem merik lekapcsolni, mert hátha valaki még bent van. Nem merik lekapcsolni, mert múltkor rászólt a takarító, hogy mindjárt megy. Nem kapcsolja le, mert elfelejti, telefonál közben, mást csinál. Mivel egy közületnél sok lámpa van a sok kicsi sokra megy elv alapján hosszú távon megéri mozgásérzékelőket, jelenlétérzékelőket alkalmazni.
Elektromos fogyasztásmérők, hőmennyiségmérők
Ahhoz, hogy ki lehessen deríteni, mi mennyit fogyaszt hosszú távon érdemes leszakaszolni az épületeket, szinteket. Ha monitorozzuk a fogyasztást, könnyebb észrevenni, ha valahol pazarlás történik.
Több telephellyel rendelkező cég
Sok épületgépészeti megoldás nem átlátható, ki kell menni a helyszíni gépházba, hogy lássuk mi a probléma. Nem egységesek a vezérlések, több szakember kell hozzá, hogy üzemben tartsa. Csak abból jönnek rá, ha valami baj van, hogy az alkalmazottak jelzik, hogy nincs melegvíz, vagy fáznak. Ha valamilyen alkatrész tönkremegy már nem lehet eredetire kicserélni, mert 20 éve megszűnt a gyártó. Nagy költséggel jár a karbantartás, üzemeltetés. Nem mernek hozzányúlni a vezérlő egységhez, mert félnek, hogy tönkremegy. Olyat is láttunk már, hogy egy ősrégi laptopon fut egy program, amihez csak 1 vidéki bácsika ért. Ha elromlik a laptop, összedől a rendszer, vagy a bácsi netán meghal, akkor senki se tudja javítani.
A mi rendszerünk viszont akár 10 telephelyet is át tud fogni. Nem számít, hogy melyik országban van, melyik városban. Ha a cégnek van egy közös belső hálózata (számítógépes), akkor 1 csomagban lehet kezelni akár 10 gépházat is. Lehetséges, hogy eltérőek a gépházak felépítései, de mégis van mód egységes felületen megjeleníteni az adatokat, nyomon követni a változásokat. Ha valami emberi beavatkozást igényel, akkor megfelelő email-címre azonnal érkezik értesítés. Ha leáll a kazán, vagy vízszivárgás van, egyből érkezik üzenet. Ha egy épületben több gépház is található és 80-100méteres vezetékkel össze lehet kötni ezeket, akkor 1 Loxone Miniserver is ki tud szolgálni több gépházat.
Következő cikkünkben beszélünk arról, hogy miért jó a Loxone rendszer, ha napelemet, napkollektort, illetve hőszivattyút használunk.