Első lépésként beszéljünk a tervezés fontosságáról.
Sokan úgy állnak neki egy okosház gépészetéhez, hogy nem kell terv, mert hogy az én gépészem 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, már álmában is tudja melyik cső merre tekeredik.
Ezt mi készséggel elhisszük, de. Azzal is tisztában kell lenni, hogy amikor eladok egy házat, vagy felújítok, esetleg bővítek, akkor ahhoz a gépészethez hozzá kell nyúlni. És lehet, hogy az én gépészem nem akar az új lakóval dolgozni, szóval jól jönne egy terv, ami alapján át lehet látni a rendszert. Ezen kívül az okosházat programozni is kell. Ha van tervrajz, ami fedi a valóságot (olyat is láttunk már, hogy nem), akkor a programozónak nem kell telefonálgatnia, esetleg kihívni a helyszínre a gépészt.
Ha ránézünk egy tervrajzra, akkor rögtön látszanak a buktatók is. Sok gépész igyekszik spórolni a tulajnak. Emiatt bizonyos leágazásokat kihagy, egyszerűsít. Ha valamit meg lehet oldani 1 szivattyúval, akkor minek 2. Keverőszelep se kell, majd a hőszivattyú megoldja, stb…
Nézzünk akkor konkrét gépészeti megoldásokat, amik segítik az energia spórolást és az okosítást is.
Jól kiválasztott hőszivattyú.
Méretezésre van szükség, energetikai számításokra. Ha megfelelő a teljesítménye a hőszivattyúnak, akkor -10 fokban is el tudja látni a lakást elég hővel. A hőszivattyút könnyű legyen kezelnie a felhasználónak is. Sokan úgy gondolják az a jó hőszivattyú, amelyiket 1szer beállítanak és aztán soha többet nem kell hozzányúlni. Ez tévedés. Az ilyen hőszivattyú pazarolja az energiát. A jó hőszivattyú tud magyarul. Magyar nyelven van menüje. Ha valami paramétert módosítani kell, akkor telefonos segítséggel egy átlag felhasználó is meg tudja tenni. Néhányaknak pl. azt javasolja a gépész, hogy vegyenek két hőszivattyút, mert akkor felváltva lehet üzemeltetni őket, javul az üzembiztosság, télen a nagy hidegben pedig spórol, mert a 2 hőszivattyú hatékonyabban fűt. Ez valamennyire igaz is, de sokkal fontosabb a pontos számítás. Lehetséges, hogy nem szükséges 2db hőszivattyú, és akkor feleslegesen sok pénzt áldoztunk rá. Egy hőszivattyú jelenleg kb. 2-4millió forint. Ennek a telepítési költsége csövezés, kábelezés 1-2 millió forint is lehet. Emiatt nagyobb lesz az „áramigény”, ez is többe fog kerülni. És miért? Mert egy évben Magyarországon van 4-5 nap, amikor nem elég hatékony a hőszivattyú. Lehetséges, hogy csak annyit kell tenni, hogy 24 fokról 23 fokra kell állítani a fűtést ezeken a napokon és már minden rendben is van. A hőszivattyúk elég megbízhatóak, főleg, ha nem az ár kínálat aljáról szemezgetünk. Ezt érdemes átgondolni.
Olyan hőszivattyút válasszunk, ami tud kommunikálni az okos otthonnal. Ehhez KNX, Modbus, esetleg Analóg jelek fogadására képesnek kell lennie. Lehetséges, hogy ehhez egy illesztőkártyát kell venni. Ilyenkor utána kell járni, hogy ez az illesztőkártya, ha bekerül a készülékbe, milyen mélységben lehet majd okosítani.
Találkoztunk már sajnos olyan hőszivattyúval, ami úgy lett kitalálva, hogy ne lehessen okosítani. A gyártó úgy gondolja, ők megalkották azt a hőszivattyút, ami mindent tud, mindent figyelembe vesz és hogy az „ő kis belvilágába” mi ne szóljunk bele. A weboldalukon hosszasan részletezik az előnyöket, grafikonok, számadatok, elképzelt házméretek alapján fogyasztási adatok, becsült villanyszámla és még sorolhatnánk. Itt is igaz, hogy ne dőlj be a marketing dumának. Inkább kérdezz meg minket, kérdezz meg olyan gépészeket, akik okosotthonokban telepítettek hőszivattyúkat és van sok elégedett megrendelőjük, hogy mit javasolnak.
Miért kell okosítani egy hőszivattyút kívülről?
Azért, mert a belső logikája nem tudja azt pl., hogy mi nyáron 2 hét szabira megyünk és akkor nem kell 18 fokos előremenő vízzel hűteni, hanem elég 22 fok is. Télen ugyanez. Nem tudja, hogy mekkora puffertartályra dolgozik rá. Persze lehetne még hosszasan sorolni.
A márkanévnek se dőljünk be. Nem biztos, hogy az a jó hőszivattyú, ami mögött egy 50-100 éves márkanév van. A hőszivattyúk az utóbbi nagyjából 10 év termékei. Sokszor azok a gyártók adnak jobb minőséget, akik klímákkal kezdték, nem pedig gázkazánokkal.
Jól kiválasztott gázkazán
Sokan azt hiszik, hogy a gázkazán egy végtelenül egyszerű szerkezet. Feltekerek rajta 2 tekerőt és már jön is a használati melegvíz, meg a fűtési víz a beállított hőmérsékleten. Ez volt 10-20 éve. De ma már az energiamegtakarítás miatt ezek a kazánok intelligens belső vezérléssel vannak ellátva. Nem csak simán ki-be kapcsolgatnak, hanem modulálják magukat. Egy jó 24kW-os kazán képes akár 2.4, vagy 4,8kW-ot leadni tartósan. Vagyis, ha a kinti hőmérséklet +5 fok, akkor lemodulálja magát, hogy spóroljon. Több kazánhoz is eladnak egy elég drága termosztátot, mintegy központi vezérlőegység, amin sok mindent lehet állítani.
Mire figyeljünk kazán választásnál?
Szintén kérd ki a véleményünket, hogy melyik kazánt lehet a legjobban vezérelni okos otthonnal. Van olyan kazán, aminek a vezérlését nem érdemes teljesen átvenni Loxone-nal, mert jól működik és körülményes lenne okosítani. Ugyanakkor van olyan kazán, amit könnyebben lehet okosítani és érdemes is.
Kell-e gázkazán?
Ez is egy örök dilemma. Sokan azt mondják, hogy jobb két lábon állni, mert ha nem lesz villany, akkor a gázkazán megy tovább. Ez persze nem igaz. A keringető szivattyúhoz kell áram, akkumulátor, vagy jobb minőségű aggregát. A gáz is elfogyhat, megdrágulhat egyszer, szivárgás van, elzárják 1-2 napra a csapot. Ha nincs bevezetve egy házba a gáz, az is tetemes költség. A kémény se olcsó mulatság, főleg, ha 5 méternél hosszabb.
A gázkazán mellett az szól, hogy 60-70fokra felmelegíteni vizet ezzel éri meg a legjobban jelen energiaárak mellett. Kérdés persze, hogy van-e szükség 60-70 fokos melegvízre. Radiátoros fűtés esetén sajnos igen, főleg, ha kicsik a radiátorok. (Egyre jobban fejlődnek azok a hőszivattyúk, amik képesek akár 60 fokos vízet előállítani, de ezt általában még alacsony hatékonysággal teszik.) Felület fűtés esetén viszont általában 30-40fokos víz elég. Ha nem „átfolyós” úgynevezett kombi kazánunk van, akkor a használati melegvizet tartályban fogjuk tárolni. Itt is el lehet gondolkodni abban, hogy nem egy 100 literes 60 fokos tartályt használunk, hanem mondjuk egy 200 literes 45 fokosat és akkor már nem is biztos, hogy szükséges gázkazán, mert ezt már a hőszivattyú is elő tudja állítani hatékonyan.
Azért szokták még a gáz kiegészítő fűtést javasolni a gépészek, mert hogy télen, ha -5 fok van és az egész család elkezd zuhanyozni, akkor amíg a használati melegvíz tartályra koncentrál a hőszivattyú, ami elsőbbséget élvez, addig nem tudja a házat fűteni. De mivel általában a házak jól hőszigeteltek, és általában van puffertartály is a hőszivattyú mellett, nem szokott gondot okozni, hogy ha 24 óra helyett, csak 16 órát fűt a hőszivattyú és a maradék 8 órában használati melegvizet készít.
Szóval elmondható, hogy ha új házat építünk, nincs gáz bevezetve még, akkor lehet, hogy nem is érdemes.
Cikkünk folytatódik további gépészeti megoldásokkal.