Biztosan hallottál már arról, hogy a jó okosotthon rendszerek többféle busszal is tudnak kommunikálni. Persze ehhez sokszor meg kell venni különböző kiegészítőket.
Nézzük most, hogy mik azok a buson, amikkel egy okosotthonban általában találkozunk és mire jók nekünk.
KNX
A KNX egy viszonylag régi szabvány, amihez sok cég nagyon megbízhatóan működő egységeket fejleszt. Ezeket egy úgynevezett ETS programmal lehet programozni, ami elég drága. Az eszközök közvetlenül is tudnak kommunikálni egymással, de a központon keresztül is. Magyarországon általában vegyes Loxone-KNX rendszereket szoktak kialakítani, mert így lehet spórolni és a Loxone rendszernek az applikációja sokkal jobb. KNX-re lehet szükséged, ha szeretnél érintőkijelzős kezelőegységeket használni.
Ezen kívül klímákkal, légkezelőkkel, hőszivattyúval, riasztórendszerrel is lehetséges kommunikálni vele. A KNX-hez speciális tápegységre van szükség, amit jól kell méretezni a rákötött eszközök áramfelvétele alapján. Nagy távolságra is biztonságosan el lehet vinni a KNX jelet, akár 1000 méter is lehet a bus hosszúsága. Nem feltétlenül fontos leágazás nélküli rendszert építeni, de ekkor csökken a távolság, ahová még eljut az adat. Nem szükséges záróellenállás a végére. Csavart érpár, esetleg árnyékolt kábel szükséges.
Nem feltétlenül szükséges megvenni a drága zöld KNX feliratos kábelt hozzá, létezik ugyanez szürkében is és majdnem ugyanazt tudja.
RS-232
Ez egy nagyon régi szabvány szintén. Viszonylag egyszerűen lehet programozni Loxone alatt megfelelő dokumentáció segítségével. Aki régen otthon volt a számítógépek világában, akkor ezt magyarul soros portnak hívtuk. Bármilyen hihetetlen, de ez a régi szabvány még mindig él és még mindig hasznos. Figyelni kell, hogy nem lehet nagy távolságra elvinni és hogy az eszközöket bus-ba kell kötni, nem lehet csillagpontosan.
DSC, Paradox és még más riasztórendszerek ezen keresztül tudnak kommunikálni az okosotthonunkkal. Loxone rendszer esetén pl. a Paradox riasztótól minden jelzést át tudunk venni. Ha van riasztás, láthatjuk a Loxone applikációban, hogy melyik zóna riasztott be. A mozgásérzékelők jeleit látjuk és például tudjuk világításvezérlésre használni. A nyitásérzékelő jeleit szintén tudjuk használni pl. a redőnyt felhúzzuk, ha a teraszajtót belülről kinyitják. Loxone rendszeren keresztül lehetséges beriasztani távolról is, ha véletlen elfelejtettük.
Modbus
Ez egy olyan bus, amit többek között hőszivattyúk, légkezelők, szivattyúk, fogyasztásmérők közötti kommunikációra fejlesztettek ki. Ez is egy régi szabvány. Csavart érpár szükséges és a maximális kábelhossz 1200 méter is lehet, de ügyelni kell a záróellenállás használatára.
Ami megnehezíti a Modbus „életét”, hogy többféle adatátviteli sebesség, paritás létezik, valamint a stop bitek száma is változhat. 1 buszon 1 féle sebességgel és paritással, valamint azonos stop bitekkel lehet kommunikálni. Nagy általánosságban igaz, hogy ha van egy gyártótól 1 légkezelőnk és 1 hőszivattyúnk, akkor azt valószínűleg be tudjuk úgy állítani, hogy egyformán kommunikáljanak. De ha nem egy gyártó van, akkor lehet, hogy 2 Loxone Modbus Extension-t kell vennünk.
A Modbus programozása elég körülményes, főleg akkor, ha az eszköz gyártója nem tud megfelelő adattáblát adni hozzá. Ezeket az adattáblákat nem teszik fel az internetre általában, hanem csak email, vagy telefonos megkeresés után adják oda. Már az is nagyon nagy szám, ha angolul van adattábla, mert sokszor csak német nyelven elérhető. Magyar nyelven 1-2 gyártó ad csak ki dokumentációt, ami guglifordítóval van fordítva. Sok programozó elvérzet már ezen, vagy bukott projektet emiatt.
A Modbus programozás az egyik legkörülményesebb. Az eszközöket a beüzemelőnek kellene megcímezni, beállítani a paramétereket. Ez nem mindig történik meg, van, hogy nem értenek hozzá. Alig találni rá embert. Sokszor csak a helyszínen lehet véglegesíteni a programozást, mert le kell ellenőrizni, hogy a kiadott parancs valóban végrehajtódik, illetve azt a hatást váltja ki, amit szerettünk volna. Van, hogy napokig kell a helyszínen próbálkozni, mire az összes készüléket sikerül feltanítani.
Cikkünk folytatódik….