Előző cikkünkbe beszéltünk a szelepek fontosságáról, most nézzünk néhány olyan gépészeti megoldást jól bevált, illetve, ami csapda lehet.
Padlófűtés.
Az ember úgy lett megalkotva, hogy a lábának jól esik a meleg. Ezért érdemes padlófűtést használni. Mivel lehet elrontani a padlófűtés meleg érzetét? Azzal, ha nem csempét, vagy LVT burkolatot rakunk rá, hanem jó vastag parkettát. A parketta hőszigetelő, szóval nem jön rajta át annyira hő, ezért nem fogjuk annyira melegnek érezni. Ott lehet még elrontani a kivitelezést, hogy ha nagyon vastag a hőszigetelése a háznak, akkor télen +5 fokban elég 23 fokos előremenő víz hőmérséklet, hogy 22 fok legyen a lakásban. Ilyenkor viszont a padlót a lábunk hidegnek érzi. Ha átállítjuk az előremenő víz hőmérsékletét 28 fokra, hogy már melegnek érezze a talpunk a „követ”, akkor már a szobában 25 fok lesz és nem győzünk ablakot nyitni. További hiba lehet, ha kevés a hőszigetelés alatta, de vastag a beton felette. Így lassabban melegszik át.
Mennyezet hűtés.
Többféleképpen is kivitelezhető. Van olyan verzió, hogy egy vastag gipszkarton táblába beleépítik a vékony hűtéscsöveket. Ez nem túl hatékony, ellenben drága és érzékeny. Létezik olyan megoldás, hogy egyedileg legyártják méretre és a gipszkarton fölé az álmennyezetbe kell beakasztani. Ez sokkal hatékonyabb, de itt is vigyázni kell, ha csillárt, vagy lámpát akarunk utólag felrakni.
Legjobb megoldás, ha a beton födém aljára szereltetjük rá és úgy rávakoltatunk, vagy a beton födém aljára tetetjük bele a betonba. Ilyen esetben le kell fényképezni, dokumentálni a rendszert, valamint a lámpák helyét ki kell hagyni bőven.
Nagyon kellemes hűs érzetet nyúlt, jó bemenni egy ilyen lakásba. Nincs jégverem érzésed, persze nem is szabad 22 fokra állítani ilyenkor a hűtést. Nincs zaj, nem kavarja a levegőt, mint a klíma. Akinek volt már ilyen háza/lakása nem is akar mást.
Fan coil
Sajnos sok esetben, ha felújítás van, nem fér bele, hogy padlófűtést, vagy mennyezet hűtést építsenek ki. Akár amiatt, hogy nem lehet a padlóhoz, vagy mennyezethez hozzányúlni, akár a költségek miatt.
Ilyenkor marad a fan coil, ami olyan, mint egy klíma rendszer beltéri egysége. Többféleképpen is kinézhet, van olyan, ami egy ventilátoros radiátornak néz ki, ami a földön áll. Lehet a mennyezetre tenni olyan fajtát, ami 4 irányba fúj és középen van benne 1 nagy ventilátor. Nagy a választék, de nem olcsó 150ezer forintról indul a kínálat alja és határ a csillagos ég. Az a különbség a hagyományos klíma és a fan coil között, hogy a klíma rendszerben a kül és a beltéri egység között klímagáz van a csövekben, a fan coil-ok esetében pedig víz. Fan coil esetében a legnehezebb kérdés, hogy hogyan vezéreljük okosotthonnal. Az olcsóbb fajtákhoz csak a gyári vezérlők, távirányítók jók. Kiegészítő modullal ellátva lehetséges Modbus-os vezérlés. Ha 6-8db egyforma gyártótól származó fan coil-unk van, akkor érdemes Modbus-sal foglalkozni. De ha csak 3-4, akkor érdemes megfontolni, hogy 0-10V-os, vagy direkt kapcsolású fan coil-t veszünk. Érdemes alaposan utána járni a dolgoknak, mert sok felesleges kiadástól meg tudjuk óvni magunkat. Egyik esetben a hardware oldalon fizetünk ki többet, másik esetben a programozásnál.
Most jöjjenek azok a megoldások, amire azt mondaná a tanár az iskolában, hogy ülj le 1-es.
Mennyezet fűtés/padló hűtés
Igen, aki rossz volt fizikából, de valahogy mégis csak megszerezte valahol a diplomát, az kitalálta, hogy lehet ám ezen a sok csövezésen spórolni. Leleményesek vagyunk. Mennyivel egyszerűbb, ha csak fele annyi csövet rakunk be. Csak éppen az ember nem így lett kitalálva. A hideg padló miatt megfázunk nyáron, a meleg mennyezet miatt éjszaka nem fogunk jól aludni és a fejünk is fájni fog. Szóval ilyen megoldásba ne menjünk bele. Ezt a megoldást főleg azok erőltetik, akik eladásra csinálnak lakóparkokat. Gondold el, mennyi munkát, csövet lehet így megspórolni. Egy 100 lakásos társasház helyett 2db 100 lakásos társasházra elég az anyag.
Infra padlófűtés az egész házban.
Ez nagyon jól hangzik, főleg, ha napelem van. De ez ettől még nem zöld és nem is olcsó. Miért is?
Mert ha egy jól szigetelt szobának 40Watt/m^3 az energia igénye akkor nem számít, mivel fűtünk, be kell fektetni ezt a 40Watt-ot. Nézzünk 1 példát. Van 1 lakás, nettó 80 négyzetméter, 2,7 méteres belmagasság. Minden helyiségben infrafűtés. Mekkora teljesítményű rendszer kell? 8640W
Tehát ki lehet könnyen számolni, hogy a villanyóra óránként 8,64kW-al fog számolni, ami nem kis pénz. Mi van, ha ezt hőszivattyúval váltjuk ki? A hőszivattyú jósági tényezője 3-4 között van általában. Vagyis legrosszabb esetben 8,64kW/3 azaz 2,88kW óránként. Ez jelentős megtakarítás. És persze a hőszivattyú tud hűteni is nyáron, az infra fűtés csak fűteni tud, tehát kell mellé klímákat venni. 4db normális klíma annyiba kerül, mint egy jó hőszivattyú. Szóval összességében, amit egyszerűsít az infra fűtés kiépítése azt a villanyszámlán a következő 10-15 évben kifizetjük. Kedvenc történetünk, hogy azt mondja az ügyfél, itt jó a szigetelés, nem kell klíma. Igen, pont azért kell a klíma, mert túl jó a szigetelés. Pl. egy passzív házban a hűtés többe kerül egy évben, mint a fűtés. Mert az ember 75W-al fűt, ha ül egyhelyben. Használunk melegvizet, főzünk, mosunk, tv-t nézünk, számítógépezünk. Ez mind-mind fűti a helyiségeket. És persze nem csak a passzív házaknál fordul ez elő, hanem egy 15 centis hőszigeteléssel ellátott háznál is, ami déli tájolású.
Elektromos kazán, mert nincs gáz.
Ez a legnagyobb pazarlás, ami létezik. Az elektromos kazán ára ugyanannyi, mint gázkazán, a radiátorokat, csöveket ugyanúgy ki kell építeni. A jósági tényező megint csak 1, mint az infra fűtésnél. A kazán is elromolhat, kiállhat hibára, amihez szerelőt kell hívni. Ha mindenáron elektromosan akarunk fűteni, akkor lehet kapni elektromos radiátorokat, amiknek csak 1 konnektorra van szüksége. Ha ebből megfelelő típust választunk, akkor okos otthon rendszerbe is lehet integrálni. Fürdőhelyiségekben esetleg lehet alkalmazni infra fűtőpaneleket, amit a mennyezetre, vagy oldalfalra lehet szerelni, esetleg a padló alá be lehet tenni infra fűtőkábelt.
Spóroljunk a „termosztátokkal”
Amikor még nem volt elterjedve az okos otthon rendszer és nem volt ennyire drága az energia a legtöbb házban volt 1 termosztát és az alapján ment az egész lakásban a fűtés. A termosztátot sokszor oda tették, ahol közel volt a kazán, ne kelljen sokat vezetékezni. Kézzel esetleg tekergették a radiátorokat, hogy ne mindenhol legyen ugyanaz a hőmérséklet, de ez nagy pazarlás. Aztán jöttek a termofejek, amivel már kicsit lehetett spórolni, de ezt is tekergetni kell. Sokkal praktikusabb, ha minden helyiségben mérjük a hőmérsékletet és ez alapján szabályozzuk a helyiség hőmérsékletét. Ezáltal pontosan beállítható pl. hogy a hálószobában hidegebb legyen, ha valaki ezt szeretné és a fürdőszobában meg melegebb.
Következő cikkünkben arról beszélünk, hogy miért érdemes a közületeknek belevágni a gépészeti rendszer felújításába.