Előző cikkünkben írtunk tartályokról, szivattyúkról, osztógyűjtőkről.
Most haladjunk tovább és nézzük az okos otthon további fontos gépészeti elemeit.
Váltószelep
Ez a szelep azt a célt szolgálja, hogy a csövekben levő víz a megfelelő helyre folyjon. Ezek általában 230V-al működnek, ha kapnak feszültséget az egyik pontjukra, akkor zárnak, ha a másikra kapnak feszültséget, akkor nyitnak. De van olyan is, hogy csak az egyik irányba kell feszültséget adni és akkor zár, különben nyitva van. Ezeket a szelepeket nem állítjuk meg félúton, határozott kapcsolási iránya van.
Hőszivattyúknál szinte mindig van egy ilyen szelep a készülékházon kívül, ami a meleg víz készítés, illetve a hűtés/fűtés között vált.
A gépészt kérjük meg, hogy minden olyan helyre szereljen fel ilyen váltószelepet, ahol van lehetőség valamilyen hidraulikus kapcsolást megvalósítani.
Szemléltetésül:
Dolgoztunk egy 6 lakásos társasházban, ahol közös fűtés/hűtési rendszer van. Beépítettek egy gázkazánt és egy hibrid hőszivattyú rendszert. A gázkazánt úgy csinálták meg, hogy csak a használati melegvizet termelje. A hűtés/fűtés rendszert pedig a hőszivattyú szolgálja ki. Ha valami probléma lenne a hőszivattyúval, akkor a gondnoknak, vagy karbantartónak sajnos kézzel kell a golyóscsapokat átfordítani olyan állásba, hogy a gázkazán a lakásokat is tudja fűteni. Ezen felül azt is kispórolták a rendszerből, hogy átmeneti időszakban a melegvíz termelésre is lehetne használni a hőszivattyút, ha lenne benne még néhány váltószelep, meg pár méter cső.
Szóval ne sajnáljuk a pénzt a váltószelepre.
Keverőszelep
Az okosotthon legfontosabb eszköze a precíz, költséghatékony szabályzásban. Sajnos sok gépész úgy gondolja, erre sincs szükség. Beállítjuk a hőszivattyút 30 fokra, nem rakunk puffertartályt és keverőszelepet, hanem direktbe beleengedjük a padlóba. Lehet így is, de ez még nem spórolt semmi energiaköltséget, csak a bekerülési költséget csökkentette. Mi a helyzet, ha nem elég a 30 fok, vagy sok a 30 fok?
Hogyan működik a keverőszelep?
Egy egyszerű példával elmesélem nektek. Képzeljétek el, hogy van egy karos csaptelep a kádatoknál. Ha teljesen meleg állásba fordítjátok, akkor direktbe érkezik a melegvíz, de ha kicsit a hideg irányba fordítjátok, akkor hozzákever a melegvízhez hidegebbet, így langyos lesz.
Így működik a keverőszelep is. Jön a hőszivattyúból 30 fokos víz, azt beleteszem egy puffertartályba, majd onnan belekeverem a 26, 28, 29 stb fokos vizet a fűtési rendszerbe. Mi alapján? Külső hőmérséklet, belső hőmérséklet, fűtési igény, stb… Az okos otthon rendszer kiszámolja, hogy mire van szükség és az alapján állítja be a keverőszelepet. Ilyen keverőszelep kell a hűtési ágba és a fűtési ágban is. Néha ezt közösen kezelik és elég 1 is. De ne hagyjátok, hogy a gépész lebeszéljen a keverőszelepről. Ez egy többszörösen megtérülő befektetés.
Milyen a jó keverőszelep?
Lehetőleg 0-10V-os vezérlésű legyen, ezzel lehet precízen beállítani, hogy hány százalékra legyen nyitva. Ha ez nem lehetséges, akkor van 230V-os vezérlésű szelep is, de ilyenkor nem lesz annyira pontos a szabályzás, csak kb. 10% pontossággal lehet ezt megtenni. Általában az E betűvel kezdődő márkát szokták használni, az nagyon jól bevált.
Hőcserélő
Több fajta hőcserélővel is találkozhatunk. Most a lemezes hőcserélőkről szeretnék kicsit beszélni. Ezeket szokták betenni akkor, ha el akarnak választani hidraulikusan két rendszert egymástól. Mit jelent ez a gyakorlatban? Van mondjuk egy hőszivattyúnk és nem akarjuk, hogy a lakásban keringő víz és a hőszivattyú által melegített víz találkozzon egymással. A gépészek többet tudnak mondani arról, miért jó ezt alkalmazni, de általában felesleges alkatrész. Többségében azért szokták berakni, hogy ha nagyobb fűtési/hűtési rendszer van és a kazánban/hőszivattyúban levő keringető szivattyú nem győzné, akkor a kiegészítő szivattyúval „ne vesszenek össze”. Lemezes hőcserélő helyett inkább puffertartályt érdemes használni, ugyanazt a célt megvalósítja, csak még haszna is van. A lemezes hőcserélő veszteséggel jár. Igaz, hogy ez nagyon kicsi, de akkor is veszteség. Jól kell méretezni, különben lefogja a hőszivattyú, vagy gázkazán teljesítményét. Jelentős összegbe kerül, és melegíti a gépészeti helyiséget. Leggyakrabban felújításoknál szokták használni, ha egy 30-50 éves rendszer van, annak a koszos vizét nem akarják, hogy keveredjen a hőszivattyú, vagy új gázkazán vizével. Ilyenkor érthető. Napkollektoros rendszernél szoktak még ilyet használni.
Hidraulikus váltó
Hasonlít a hőcserélőhöz, csak itt összetalálkozik a vízkör. Többségében azért szokták berakni, hogy ha nagyobb fűtési/hűtési rendszer van és a kazánban/hőszivattyúban levő keringető szivattyú nem győzné, akkor a kiegészítő szivattyúval „ne vesszenek össze”. Méretezni kell, különben problémákat okozhat. Szintén igaz rá, hogy egy puffertartállyal kiváltható és annak nagyobb haszna van.
Következő cikkünkben megvizsgálunk néhány fűtési/hűtési megoldást és néhány csábítónak hangzót is, ami csapda is lehet.